A kutatási infrastruktúráik kapacitásainak közös kihasználásáról és a jelentősebb beruházások esetében már a tervezés során történő egyeztetésről, együttműködésről tanácskoztak a Visegrádi Együttműködés tagállamainak innovációt és kutatásfejlesztést finanszírozó szervezetei Brnóban a 2016. október 6-án rendezett találkozójukon – adta hírül honlapján a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH).
A szakértői értékelés szempontrendszerét illetően is összhangra törekszenek a tagországok. Számos azonosságot mutatnak az NKFIH értékelési gyakorlata és szempontjai a lengyel kutatásfejlesztési és innovációs projektjavaslatok értékelési folyamatával.
Pálinkás József, az NKFIH elnöke a V4-ek intenzívebb együttműködését szorgalmazta brnói előadásában, kiemelve a rendelkezésre álló kutatás-fejlesztési infrastruktúrák régiós szinten szervezett hasznosításának fontosságát. Rámutatott arra is, hogy a V4-tagországok közös fellépése elengedhetetlen a következő EU-s keretprogramok előkészítése során. Az egyeztetett álláspont megfogalmazására jó példaként említette a H2020 projektek kutatói béreinek elszámolásához kapcsolódó igények közös képviseletét. Pálinkás szerint érdemes közös erősségeket, fejlesztési lehetőségeket feltárni a KFI területen. A V4-ek építhetnek például a feldolgozóiparra, mely jellemzően erős ágazata a tagországok gazdaságainak. Pálinkás József az NKFI Hivatal startup vállalkozások létrehozásának ösztönzését célzó pályázati konstrukcióját is ismertette előadásában, mely az innovatív induló vállalkozások fejlesztését ösztönző inkubátorok hálózatának kialakítását célozza.
A találkozón jelentős hangsúlyt kapott a felhívásokra benyújtott projektjavaslatok szakértői szempontú értékelési rendszere és a kutatásfejlesztési infrastruktúrák közös hasznosításának lehetősége, az intelligens szakosodási stratégiák egyeztetése.
Az NKFIH értékelési rendszerével több hasonlóságot mutató bírálati folyamatot ismertetve a Lengyel Vállalkozásfejlesztési Ügynökség (Polish Agency for Enterprise Development, PARP) elemzési és stratégiai igazgatója, Paulina Zadura-Lichota kiemelte, hogy a benyújtott pályázatok elbírálása során a pusztán dokumentumok vizsgálatán alapuló bírálatok és döntések helyett a pályázatok személyes bemutatása alapján történő testületi értékelések és döntések irányába kívánnak elmozdulni.
Az első szakaszban anonim szakértők értékelik a projektjavaslatokat, majd az értékelések alapján testületek, szakértői panelek döntenek a pályázatokról. A döntés előtt a panel minden projektjavaslat képviselőit meghallgatja, sőt tervezik azt is, hogy a testület a megvalósítás helyszínén is ellenőrzi a pályázat megvalósításának feltételeit, amelynek elsősorban az innovációs célú felhívásokra pályázó vállalatok esetében lehet jelentősége a lengyel tapasztalatok szerint. Az értékelés főbb szempontjai megegyeznek az NKFIH szempontrendszerének lényegével, hiszen a kiválóság az elsődleges kritérium, emellett világos kutatásfejlesztési tartalommal kell rendelkeznie a programnak, és hosszú távon fenntartható, a későbbiekben is finanszírozható vállalást kell tartalmaznia.
A pályázatokat öt fő kategóriába (nem rendelkezik innovációs tartalommal, illetve gyenge, közepes, jó és kiváló az innovációs tartalom) sorolják a szakértő értékelők a testületi meghallgatásokat megelőzően. Az értékelések elemzése alapján az ügynökség munkatársai arra a következtetésre jutottak, hogy a szakértői véleményezés során kiváló besorolást kapott projektekhez képest a jó besorolásúak végül nagyobb arányban nyernek el támogatást. Ennek magyarázata: a testület előtt tartott prezentáció alapján felismerhető, hogy a benyújtott dokumentumokban leírtakra támaszkodva kiválónak értékelt projektek jelentős arányban tartalmaznak irreális vállalásokat, eltúlzott ígéreteket. „Finanszírozni csak megvalósítható álmokat lehet” – hangsúlyozta ezzel kapcsolatban a lengyel szervezet képviselője. A PARP átlagosan a benyújtott projektjavaslatok mintegy tíz százalékának biztosít támogatást.
„A V4-ek összefogása a kutatási infrastruktúrák hatékonyabb kihasználása érdekében azt célozza, hogy az erőforrásokat valóban kutatásfejlesztésre és innovációs tevékenységre összpontosíthassuk” – hangsúlyozta előadásában Pálinkás. Ezzel egyetértve, a találkozón a finanszírozó ügynökségek vezetői megfogalmazták a nagy értékű kutatási infrastruktúrák hatékony kihasználása érdekében kezdeményezett együttműködés főbb kereteit.
Megállapodtak abban, hogy komolyabb infrastrukturális beruházást megelőzően, bizonyos értékhatár felett egyeztetést kezdeményeznek a jövőben arról, rendelkezésre áll-e a régióban hasonló infrastruktúra, és miként lehet a tervezett eszközt közösen, hatékonyan kihasználni.
A magyar, cseh és román közös projektként megvalósuló ELI lézerkutató beruházást érintően is egyeztetések kezdődnek arról, hogy a V4-tagországok kutatói szervezetten hozzáférhessenek a létrejövő infrastruktúrához.
A finanszírozási ügynökségek a kutatás-fejlesztési és innovációs pályázati felhívásokban is olyan feltételeket fogalmaznak meg az infrastrukturális fejlesztéseket és a meglévő infrastruktúrák hasznosítását illetően, amellyel az infrastruktúrák közös használatát ösztönzik a jövőben.
Pálinkás felajánlotta, hogy az NKFIH a V4-országokkal is megosztja a magyar KFI infrastruktúráról készült felméréseredményét, és megállapodás született arról, hogy a V4-országok felmérést készítenek a rendelkezésre álló kutatási infrastruktúrákról és kapacitásokról, valamint az adatokat hozzáférhetővé teszik a V4-országok kutatói közössége számára.
A négy ország képviselői arról is megállapodtak, hogy a jövőben is keresik azokat a lehetőségeket, amelyekben a négy ország együttesen kínálhat versenyképes partnerséget a világ vezető innovatív gazdaságainak.